Drognapló

 
...Délután. 17.00 óra. A Jószöveg Műhelynél Kubiszyn Viktor dedikál. Drognapló című kötete számomra az utóbbi idők egyik legfelkavaróbb olvasmánya. Lehet, hogy azért, mert a benne ábrázolt világ számomra teljesen idegen. Vagy azért, mert az a kegyetlen őszinteség jellemző az írásra, amit fent már említettem. De itt egyáltalán nincsenek gyerekek, van azonban kábítószer, élet-nehézség, lecsúszás, bűn, áldozatok (feláldozások), megint kábítószer, mocsok, Zóna, filmszakma, tisztaság, visszaesés, érzelem-nélküli lebegés, majd válaszút: az út, melyre Viktor két éve rálépett, s a béke, amit megtalált. Erről ír könyvében. Önmagáról. Azt hiszem, azzal, hogy saját történetét elmeséli, kezdhetünk vele, amit akarunk, de egy pillanatra biztos megállunk, hogy húha, de jó, hogy ez a sok borzalom nem velünk történt, és de klassz ez a srác, hogy megcsinálta. Viktornak nem jár dicséret azért, hogy itt van, de azért igen, hogy ilyen jól megírta mélyrepülését és visszatalálását. S ha tud segíteni azzal, hogy a kötet mellé őszintén mesél is: nehézségekről, tapasztalatról és lehetőségekről, sokunknak ismeretlen szenvedélyről és a kínról, a fájdalomról, majd a semmiből megszületett, tompa akarásról - ezt az utat kell járnia. Tavasszal drogprevenciós irodalmi körútra indul, hogy Magyarországon számos helyszínen: kávézóban, iskolában, klubban és haverok közt elmesélje, bemutassa, elmagyarázza. Ébresztő fiatalok! - mondanám, meg azt, hogy ez egy példaértékű feladat...

Juhász Anna
litera.hu
2012.04.20.